
Aggódnak a gazdák: ez most mindent tönkre tehet a magyar földeken
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
A kabócák a rovarok osztályába és a félfedelesszárnyúak rendjébe tartozó egyik alrend. A félfedelesszárnyúak második legnagyobb és legváltozatosabb alrendje több mint 40 000 fajjal.
A kabócák jellemzői
A kabócák legközelebbi rokonaik a poloskák, a levélbolhák, a levél- és a pajzstetvek. Szúró-szívó típusú szájszervük hasonlít a poloskákéhoz, de azokétól eltérően nem a fej elején, hanem a fej tövén ered. A kabócáknak összetett szemeik vannak, amik közepes nagyságúak. Rendszerint 2-3 pontszemük van, és mind a két pár szárnyuk hártyás. Olykor szépen színezett, nyugalmi állapotban pedig a testet úgynevezett háztető formában borítja. A nőstények tojócsővel rakják petéiket. Legtöbbször négy fejlődési stádium után érik el a kifejlett állapotot. A hímek a potrohukban lévő hanghólyagon feszülő kitinhártya rezgetésével hangot adnak. A hímeknek és a nőstényeknek egyaránt van hallószerve. A kabócák virágos növényeken élnek és azok nedveit szívogatják.
Érdekesség, hogy a kabócák énekét mindig sokan kedvelték, Platón Phaidrosz című művében is szerepelnek. A két leghangosabb faj Magyarországon a 2-3 centiméteres mannakabóca, illetve a 3-4 centiméteres óriás-énekeskabóca, amelyek védett fajok. Egyúttal a legnagyobb hazai kabócák is, a többi énekeskabóca-faj is sokkal kisebb, azoknak a hangja csak pár méterre hallatszik. Ugyanakkor nem minden kabóca énekel, sőt, a többség még csak hangot sem ad ki. A kabócáknak világszerte 42 ezer faja él, ebből csak hazánkban több mint 550 faj fordul elő, és mindössze öt énekeskabóca-faj van.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Óriási kieséseket okozott a kedvezőtlen időjárás a cseresznye esetében is, foghatják a fejüket a termelők és a vásárlók is.
A száj- és körömfájás hatásai most is érezhetők és le kell vonni a tanulságokat is – véli Antal Gábor, aki beszélt az Alföldi Állattenyésztési Napok elhalasztásáról is.
Az RAGT Vas megyei képviselője szerint erőteljesen átalakul a vetésszerkezet Nyugat-Magyarországon is.
A szakértők szerint az agráriumban szakítani kell a vízelvezetés gondolatával, és a vízmegtartásra kellene összpontosítani.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.