
Borsodtól Baranyáig nagy a baj: megismétlődhet a borzalom Magyarországon
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
A fülbemászó egy elterjedt európai rovarfaj. A nevével ellentétben viszont nem költözik más állatok hallójáratába, a dobhártya átfúrása pedig szintén csak elterjedt tévhit.
A fülbemászó a mezőgazdasági kártevőket pusztítja, de elszaporodva komoly károkat okozhat a gyümölcsök megrágásával. Röpképes, de csak ritkán repül. A fülbemászó teste 10-15 milliméter hosszú, lapított, hosszúkás. Potroha feltűnő, fogószerű fartoldalékban végződik, minek két szára a hím esetében erősen görbült, középen egy-egy foggal, a nősténynél viszont majdnem párhuzamos és egymáshoz simuló. A fogónak az ellenségek elriasztásában, a táplálék szájhoz emelésében és a szárnyfedő alatt többszörösen összehajtogatott hártyás szárny kicsomagolásában van szerepe.
A fülbemászó külső szárnya apró, pikkelyszerű szárnyfedő. Alapszíne rozsdás gesztenyebarna, a feje világosabb, a lábai pedig sárgásak. Feje a formáját tekintve leginkább a szívre hasonlít, amin található a rágó szájszerv és az összetett szemek. Pontszemei nincsenek, a potrohban kellemetlen szagú váladékot termelő hólyagok találhatóak, amik a folyadékot akár 10 centiméteres távolságra is ki tudják lövelni.
Nem káros, de nem is hasznos a fülbemászó
A fülbemászó kifejezetten hasznos azáltal, hogy a levéltetveket, az atkákat és az egyéb, kártevő, apró rovarokat elpusztítja. Ugyanakkor a tartósan száraz, aszályos időszakban megrágja a dísznövények leveleit és hajtatásait, ezzel rontja a növények esztétikai értékét. Egyes helyeken, például közparkokban, természetvédelmi területeken mesterséges búvóhelyeket állítanak fel a fülbemászók részére. Máshol viszont csapdákat helyeznek ki, hogy elpusztíthassák. Ebből is látszik, hogy nehéz megítélni, hogy hasznos vagy káros-e a fülbemászó, de egy biztos: közel sem annyira ördögtől való élőlény, mint ahogyan azt sokan gondolják.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Pont kerülhet a két évvel ezelőtt bejelentett, mintegy 34 milliárd dolláros üzletre.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.