A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
A bikapókok nevüket jellegzetes védekezési viselkedésükről kapták, veszély esetén a hímek bikaszerű támadó testhelyzetet vesznek fel.
Szociális tényezőktől függ, hogy az apa átveszi-e az anya szerepét a szülői gondoskodásban.
Mivel az elmúlt években elmaradtak az igazán száraz, hideg telek így a kullancsok is nagyobb eséllyel teleltek át.
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését.
Genetikailag módosított szúnyogokat engednek szabadon Zágrábban a természetes állomány elpusztítására.
Hatalmas méretű ázsiai imádkozósáskákat találtak Magyarországon, de egyelőre nem biztos, hogy örülhetünk nekik.
Harcias hernyóból nyertes pillangó, avagy a fecskefarkú pillangó lett az év lepkéje 2023-ban.
Van, hogy szinte mindenütt beléjük botlunk.
Fülsüketítő rajzásra készülnek.
Még a szakemberek is ellenzik a döntést.
Ritkán látni ilyet.
Nem lesz könnyű dolga az embereknek Amerika keleti részén.
Mediterrán éghajlatot kedvelő rovarfajoktól hangos a Balaton-part.
A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki.
Már a Budakeszi Vadasparkban van
Ismét felbukkant a világ legnagyobb méhfaja.
Két méter magas szobrot állítottak a több mint 1000 kilós állatnak.
A vadföldgazdálkodás bevezetése komplex feladat, amely számos ökológiai, gazdasági és technológiai tényező figyelembevételét igényli.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
Az ENSZ legfrissebb jelentése szerint 13 globális válsággócban súlyosbodik az éhezés.
Nem csak az állatjólét, hanem a közegészségügy miatt is aggódnak az állatvédők egy 35 országra kiterjedő vizsgálat eredményei kapcsán.
A kora tavaszi fagy erőteljes kárt okozott a repcében.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
